11-06-16

» In memoriam Szabados György

A Kossuth-díjasoknak kijáró állami temetésben részesül a 2011. június 10-én elhunyt Szabados György. Pályatársai, barátai és tisztelői 2011. június 30-án 14 óra 15 perckor búcsúzhatnak tőle a Farkasréti temetőben. A Győrfree és a Kanizsai Kör zenés virrasztást szervez Szabados György emlékére a Fonóban június 30.-án, csütörtökön este 20 órától. tervezett műsor: 20,00 h Elekes Botond bevezetője Kobzos Kiss Tamás- ének MAKUZ- vendégekkel /+Borbély, Binder Károly, Szelevényi, Babits, Hock, Jávorka, Ittzés, etc......../ 1. szám: Mezei Szilárd alkalmi kompozíciója 2-..... hozott anyagok és megbeszélt zenék.... Dresch Q Szőke Szabolcs duó Grencsó együttes Berecz Andris szóló Mezei együttes Juhász Zoli együttes Délalföldi együttes

In memoriam Szabados György

(1939-2011)

Részlet Szabados György 1983 július 13-i debreceni szóló zongora koncertjéből. A felvételt a Magyar Rádió készítette és adta le felvételről. A rádióműsort kazettára rögzítettem, majd 28 év után digitalizáltam. /feri561/

*****

Beszélgetés Szabados György zongoraművész-zeneszerzővel
Hír TV, 2009. február 14., Különkiadás
Riporter. Rákay Philip

*****

...egységben, egyszólamban, Egészben.

Ráérő idő - Szabados György
"Magam úgy kezdtem muzsikálni, hogy előtte semmi effélét nem hallottam. Már gyerekkoromban, ha valami szomorúság ért, leültem a zongorához és rögtönöztem – ezzel vigasztaltam magam."

- Szabados György zeneszerző, zongoristával Molnár Csaba beszélgetett. /2006/

"Mi jut eszébe, ha azt mondom: ráérő idő?

Nekem a teremtés jut az eszembe. A világ egész léte, az a ráérő idő. Nem szabad rohanni, loholni, akarni, hajtani, mert abban már az ember önzése jelenik meg, ahogy kisajátító módon a világ fölé akar emelkedni. A nagy kultúrák, hogy Hamvast idézzem: csak lenni akartak. Lenni. Nem kell akarni a változásokat, a világ magától változik.
Most, hogy szemtanúi lehetünk az európai kultúra különutassága befejeződésének, hihetetlenül fontos ráébrednünk a hamvasi gondolat igazságára. A kisajátító attitűd vezetett a nietzschei „kinyilatkoztatáshoz” is: „Isten meghalt”. Szegény filozófus ezt tán túl komolyan is vette, holott csak ebben a kultúrában halt meg isten. A világ van, de csak akkor lesz az életformájában, gondolkodásmódjában és az ebből fakadó kultúrákban újra magasztosság és nyugalom, ha végre rádöbben az ember, hogy nem lehet dekapitálni az emberben lévő belső, természetes, szakrális hierarchiát és rendet. Mi ugyanúgy részei vagyunk az egésznek, mint levél a fának. A levélben, a gyökérben, a törzsben is megvan az alaptörvény, csakhogy a levél nem akar a fa helyébe lépni.
Milyen érdekes, hogy pont az elmúlt évben nyilatkoztatta ki a mai tudomány, hogy minden egyes sejtben benne van minden információ, ami egy adott emberi egyed szerves előfeltétele. Szinkron működik minden, miközben egymás között feladat-megosztásban léteznek és mindennek a tetején ott van a szürkeállomány. Ez utóbbiról nem egyszer hallottam az elmegyógyászati panaszkodást: átkozott lebeny! Mert minden bajnak ez az oka - mondja ezt épp az az orvos, aki ezzel foglalkozik. Látja, hogy a tükör milyen, hogy milyen homályos ez a tükör.

Ezért bennem a ráérő idő Istenhez, a Teremtőhöz kötődik. Belőle bomlik ki a téridőben a minőségek minősége, az omnipotens esély. Megjelenik és végigjátssza ezt az omnipotenciát, ami megteremti az időt. Mert idő egyébként nincs. Idő csak itt van, ezen a világon. Titkos kettősség. Ezért bennünk is két idődimenzió van. Sajnos nagyon régóta már csak az egyikkel foglalkozunk. Csak amikor önfeledtek, boldogok vagy révültek tudunk lenni, akkor találkozunk azzal a bizonyos másikkal. Ezt nevezi a keleti bölcselet meditatív állapotnak, amit módszeresen ápol és gyakorol. Pedig ez velünk van minden pillanatunkban, bennünk van, de nem figyelünk rá. Ez egy dimenzió bennünk, tán több is annál. Ez maga a felfoghatatlan „időtlen”.
Van tehát az idő, amelyben élünk, s ami nem más, mint reflexiók sorozata. Olyan, mint a magas magánhangzók a magyar nyelvben Sir John Bowling szerint. A magyarok költészete című könyvében – melyet az 1800-as évek végén írt – azt állítja, hogy nyelvünkben a mély magánhangzók egy tágas és szinte időtlen világot hordoznak, míg a magas magánhangzók kinetikusak, gyorsak és mozgatók. A mélyek a férfi, a magasak a női dimenzióhoz tartoznak. Tudjuk, hogy a női nem – azáltal, hogy az életet fenntartja – a létet szolgálja és így inkább jelen idejű. Ezért szenvednek szegények annyit, amikor látják magukat megöregedni. A jelenhez kötődnek.

Ezt a kettős idődimenziót éljük mindnyájan. A mai civilizáció, hogy úgy mondjam, a „bowlingi magas hangok” dimenziójába szorult bele és ennek az egyoldalúságnak, gyorsaságnak a következtében éli fel önmagát. A buddhizmus azt mondja, hogy mindenkinek már a születése pillanatában meg van határozva, hogy hányat fog verni a szíve. Gyors szívveréssel rövidebb az élet. A jóga és más meditatív életmódok mind azt szolgálják, hogy az időtlenség jelenlétét is felismerjük. Ha megtapasztaljuk és ápoljuk, másképpen fogunk élni, máshonnan nézünk és látunk: más lesz a szemléletünk, és más lesz az energiaállapotunk. A tér és az idő viszont nem választhatók el egymástól, mivel az események teremtik a teret. Lehet, ezzel a kijelentéssel a természettudomány és egyes filozófiák nem értenek egyet, de most maradjunk annyiban, hogy az események teremtik az időt és a teret. Elég nehéz felfogni, de ha nincsenek események nincs idő sem és ha nincs idő megszűnik a tér. Csak a relativitásban van tér és idő. Azon túl csak abszolút, időtlen és nem anyagi „dolgok” vannak. És mérhetetlen energia.
Amikor belenézek a tükörbe vagy amikor visszajelzéseket kapok, hogy telnek az évtizedek – van aki azt mondja nem változtam semmit az eltelt húsz évben amióta nem látott, a másik meg pont az ellenkezőjét –, elgondolkodom. Jómagam azt érzem, hogy gyermek vagyok. Egy gyermek, aki nemrégen még a Zsigmond utca húsz szám lépcsőházában játszott, föl-alá rohangálva az ötemeletnyi lépcsőkön. És aki egyszerre csak azt veszi észre, hogy hová lett az Apró Pista és a Lénárd Jutka. Egyikük Chilében van, a másik remélem még él. Te jó isten pedig az előbb még itt voltak. Nos ez az a dimenzió, amiről beszélek. Ezért figyelmeztet a bölcselet arra, hogy minden nap jusson eszünkbe: meg fogunk halni.

Az öröklét. Az időtlenség. Én ezt így látom és így élem meg. Az időtlenség a Teremtőhöz való kapcsolat. Az ima ebbe az idődimenzióba emel, miközben elhagyunk mindent, amit aznap éltünk. Az ima által közvetlen kapcsolatba kerülünk a Teremtővel, illetve a Teremtő „környezetével”. Ebben van fantázia is, ez nyilvánvaló. De ennek ez az élhető és különös benső hangulat a lényege. Nem árt ezt manapság hangoztatni, megidézni, mert rávezet arra, hogy az imádság nemcsak elragadtatás, hanem módszer is. És viszont. Ezért is hoztam fel a tér és idő szoros kapcsolatát. Amióta ezt tudom (és nemcsak szokásszerűen gyakorlom), érzem, hogy ilyenkor egy másik térben is élek. S ezek a „terek” eligazítanak. Rájöttem például, hogy csak akkor tudom igazán tisztán megpillantani mi történik ma ezen a Földön, amikor magamat kint érzem a világűrben és onnan nézek rá erre a csodálatos bolygóra. Miközben imádkozom komolyan és mélyen, mint aki csak van.

Fölfedeztem egy csomó dolgot, ami ebből az állapotból fakad. Például, amikor improvizálok az nem pusztán ebből a tér-időből fakad, hanem abból a dimenzióból is, ahol nincs idő. Ilyenkor is érzem, hogy teret élek, sőt teremtek. A művészet világot teremt, azt nyilatkoztatja ki, egy világot, amibe beavatja a hallgatót. Még akkor is, amikor nincs hallgató, ennek az egésznek ez az attitűdje. Olykor megdöbben maga is. Hiszen a művész: médium. Ami átmegy rajta abban benne van a saját tudva-tudottsága is. De hogy ez ne legyen hamis, mindig az igazságra kell koncentrálnia. Az igazság pedig az időtlenhez kötődik. Ezért tartom igen jelentős könyvnek a Hódolat George Orwellnek című nagyesszét, mert pontosan erről szól. Egy emberről, aki az egész életét erre az egy dologra tette fel egy olyan korban, amikor minden elhomályosult. Az igazságot bányászta, mert csak annak egyedülálló, fundamentális, végtelen fontosságára lehet építeni bármit is. Tulajdonképpen az igazság nem más, mint maga a valóság, ami erkölcsi alapokon áll. Nagyon sok fajta igazság van, de mi is a valódi Igazság? Az Evangélium azt mondja, hogy akinek szeme van látja, akinek füle van hallja. Igazából nem lehet kimondani. Mindenkinek belső munka, szenvedés vagy kegyelem által adatik meg az Igazság felismerése és belátása.
De van itt egy erkölcsi lövészárok. Az egyik oldalán olyanokkal, akiknek nincs mit enniük, nincs mit inniuk – nagyon általánosítva: akik méltóbbak a megbocsátatásra, mert szó szerint szegények –, a másik oldalon pedig olyanokkal, akik visszaélnek a világgal, kisajátítják az igazságot, amit aztán a maguk előnyére fordítanak, sőt erőszakosan diktálnak. Ez utóbbiak nem törődnek a kegyelemmel, az egyetemes igazsággal. Nekik is lehetett nagyapjuk, nagyanyjuk, akik beavatták talán őket pár mondattal, csakhogy ők tojnak erre. Ezeknek a dolgoknak mindig súlyos következményei voltak és lesznek. Ez a fajta ember már nem a többi embert, és ezen keresztül nem az Istent, nem a Teremtést szolgálja. Ma már ördögi, önző módon – a minél több extraprofit elérése érdekében –, hülye embertömegeket termel, ami előbb-utóbb fel fogja borítani a világot.

Az úgynevezett nyitott mű és a végtelen fogalmán is elgondolkozván nehezen átlátható dolgokkal találjuk szembe magunkat. Nyitott Mű nincsen, a végtelen pedig csupán az egyetlen, a legmagasabb – a „Teljes Minőség” – a Teremtő tartománya. A megalkotott és nálunknál sokkal jobban működtetett öntisztuló, önfenntartó világ megértése csak akkor lehetséges a részünkről, ha azt szerkezetileg zárt rendszernek tekintjük. Ha nem így lenne, ha nem lenne zárt rendszer, akkor minden parttalanul működne, nem létezne például olyan, hogy asztal, nem lenne megtestesülés. A forma mint a tárgyiasulás egyik feltétele és tünete, zárt rendszerek láthatatlan törvényei sorozatának köszönhetően jön létre. A formába foglalt dolog, önmagát mint minőséget hordozza, s ez információ. És nem más, mint a szeretet, mint egyetemes, minősített energia, az ami végül is megtölti a formák, az információk sokaságát – egységet tartva fenn és teremtve..."

http://www.terasz.hu/terasz.php?id=irodalom&page=cikk&cikk_id=10549

Bicskei Zoltán emlékezése a MagyarSzó.com-ról:

"...Szabados György 1939-ben született Budapesten. 1955-ben alakította meg első együttesét, melyben swing alapú jazzt játszottak. A 60-as évek első éveiben – az amerikai hasonló törekvésekkel egyidőben (Coltrane, Coleman, Taylor, Shepp, Sun Ra...), de róluk az acélfal mögött nem tudva – szabad zenei /ú.n. free jazz/ stílust művelte a világon az elsők közt. Szabados művészete annyiban is egyedülálló, hogy rögtön az induláskor sajátos utat kezdett el: zenei anyanyelvben gyökerezű művészetet teremtett. A magyar népzene parlando-rubato jellege a szabad, nyitott zeneiségnek biztos formát, dramaturgiai-gondolati elrendezést és tiszta tartalmat biztosított. A népzene valamint a bartóki és kodályi életmű hatását a szabadosi zene és gondolkodás különféle területein tetten érhetjük. Szabados életműve az egyetemes zeneiség teljességét példázza a legújabb korban. Az időtlen értékek mentén egybefoglalta az arché többezer éves múltját, a jelen pillanatát és a jövő beláthatatlan útjait. Mindezt nem a korra jellemző, „széttöredezettségben élő attitűddel”, hanem a kozmikus ölelés magatartásával élte..."

http://magyarszo.com/fex.page:2011-06-14_In_memoriam_Szabados_Gyorgy.xhtml

*****

Bert Noglik

Elfelejtett énekek

Szabados György portréja

"Irány Nagymaros. A budapesti Nyugati pályaudvartól ez már csak rövid vonatozást jelent. Az utazás összhangban van a vidékkel, amely egyike a legszebb magyar tájaknak: a Dunakanyar. A turistáknak ezt az utat hajóval ajánlják megtenni. A vonat azonban gyorsabb. Már korán reggel sok utas utazik; helybeli lakosok és kirándulók, asszonyok kosarakkal és fejkendőben, mindez Magyarország.

Szabados Nagymaroson. Egy júliusi napon voltam ott; sohasem felejtem el. A Duna partján fekszik Nagymaros, ez a kis község, elragadó tájban. Kevésbé zsúfolt, mint a túloldalon lévő, s minden valamire való útikönyv által jelzett Visegrád. Még érezni a reggel frissességét, amikor Szabados György fogad engem az állomáson. Rövid séta után elérjük a házat, amelybe feleségével és három gyermekével a nyolcvanas évek elején költözött. Még mindig építik, alakítják, a vidékre jellemző építészeti jellegét azonban továbbra is megtartják. A belső berendezés egyszerű és stílusos. Az egyik helyiségben dolgozik Judit, Szabados felesége, aki könyvrestaurátor. Régi magyar bibliát mutat nekem, melynek megtört lapjait oldalról-oldalra viszi fel japán papírra. Egy pillantás a szobára, ahol Szabados gyakorol, komponál, elmélkedik és ír. Mindez sejtetni engedi, hogy ez az ember milyen visszavonultságban dolgozik. Szabados ismeri érdeklődésemet zenéje iránt. Nem első alkalommal kerül sor találkozásunkra. Szívélyességet sugároz, ami bizalmat ad. A távolság eltűnik, a tisztelet megmarad.

Szabados a mai magyar zenei és intellektuális élet egyik kívülálló és egyben központi személyisége is. Ez paradoxonként hangzik, de mindjárt kiderül, ha műveit és jellemvonásait eltérő perspektívákból vizsgáljuk. Bármely gondolati megközelítést választjuk is azonban, zenéjének érzékelhetô meggyőzőerejéről nem feledkezhetünk meg. A problémák iránti érzékenység, tartalmi súlyosság és az örömök érzékletessége jellemzik a muzsikáló Szabados Györgyöt, aki bár a nagyváros magasan művelt atmoszférájában nőtt fel, nagyon is otthonosnak tűnik ott, nagymarosi környezetében. Zeneszerzőként és improvizáló muzsikusként Szabados érezhetően ennek a vidéknek és tájnak a légköréből is merít..."

Németből fordította: VADÓCZ TIBOR
(Alföld, 2010 október)

http://mohaoffbeat.blogspot.com/2011/06/rip-szabados-gyorgy.html

SZABADOS GYÖRGY KODÁLYRÓL, LISZTRŐL,...:

""Az ember teszi a dolgát és nem feladata megítélni, hogy az efféle kívánalmaknak megfelelt-e. Az volna jó, ha minden kisgyerek megkapná azokat a finom jelzéseket, amelyek alapján megtalálná a maga feladatát az életben. Ami azért fontos, mert szerintem valamennyien valamiféle többlettel születünk. Ha valaki korán észreveszi, mi ez a többlet és eszerint él, akkor képes boldogságot sugározni és közben ő is boldogabb lesz" - fogalmazta meg világszemléletét Szabados György. Nem mindegy, hogy milyen irányban áll bennünk a nyíl, amely mutatja, hogyan éljünk. "Ha befelé áll, önző nyerészkedő, kicsinyes emberekké válunk". Ez véleménye szerint majdnem kulturális programnak is megfelel, amire gyerekkortól új világot lehet fölépíteni. "Szeretem és tisztelem Kodály alkotóművészetét, de a legfontosabb számomra az, hogy végtelenül alázatosan háttérbe szorította saját zeneszerzői munkásságát a pedagógiai tevékenységével és nemzetnevelő munkásságával, mert tudta és hirdette, hogy a gyermek nevelését magzat korában el kell kezdeni" - mondta a zeneművész.

Szabados György kifejtette: középiskolás kora óta példaképeként tiszteli Liszt Ferencet, akinek a személye most nagyon is aktuális. "Élete egyik jelmondata volt, hogy viselni a keresztet és jót tenni, ez nekem azt mutatja, hogy nemcsak fantasztikus, istenfia zeneszerző volt, hanem hihetetlen lélek is. Ezt a maga választotta elhivatottságot mindvégig betöltötte. Soha nem volt benne semmi kétely és mindig leperegtek róla azok a negatívumok, amikkel illették. Ezekre azzal válaszolt, hogy a 'nyilat' kifelé fordította és szolgált" - vélekedett. Szabados György családjában régi a Liszt-kultusz. "Főként a nagyanyám hatott rám e tekintetben, aki remek zongorista volt, bár pódiumon nem szerepelt, a családdal foglalkozott. De kiválóan és finoman halló ember volt" - mesélte a zongoraművész-zeneszerző. "

http://kultura.hu/main.php?folderID=1316&articleID=310970&ctag=articlelist&iid=1

"...Egyszer, már a diktatúra felpuhulása idején Szabados György felkérést kapott a Magyar Rádiótól, annak is a jazz területén mindenható urától, Kiss Imrétől, hogy szerepeljen a Debreceni Jazznapokon. A részletek tisztázása után Szabados azt is közölte, hogy együttesét ezentúl MAKUZ-nak nevezik. Amikor Kiss a név magyarázata iránt érdeklődött, Szabados a következőképpen ütötte el a választ: "Ez egy régi szó, olyan, mint a koboz.""

http://fidelio.hu/jazz_vilagzene/mupa_magazin/udvari_zenekar_a_palotaban

10-01-25

» Django 100!!!

DJANGO REINHARDT / 1910-1953/

DR100

http://www.redhotjazz.com/django.html

http://www.hotclub.co.uk/

http://www.festivaldjangoreinhardt.com/django/

Ittzés Tamás főbohém blogján olvastam

http://bohem.blog.hu/2010/01/23/ma_van_django_reinhardt_szuletesenek_100_evforduloja#more1696574

A jazz egyik legeredetibb alakja, a szinto-cigány francia-belga Django Reinhardt (eredetileg Jean-Baptiste Reinhardt) száz évvel ezelőtt, 1910. január 23-án Charleroi-ban születetett. Az első zenész volt (hegedűs társával, Stephane Grappellivel együtt), aki európaiként örökre beírta magát a jazztörténelembe. Tizennyolcévesen kishíján halálra égett saját lakókocsijában, ekkor bénult meg az akkordokat fogó bal kezén kis- és gyűrűsujja. Ennek ellenére hihetetlen virtuóz módon gitározott, sajátos harmóniamenetei, akkordfelrakásai részben a sérülése miatt kifejlesztett egyéni technikájának is köszönhetők.

Az 1953. május 16-án elhunyt Django századik születésnapját a XIX. Bohém Fesztiválon a Swing Manouche Project fellépésével köszöntjük majd 2010. március 27-én du. háromkor Kecskeméten. Várunk mindenkit szeretettel!

http://www.bohemragtime.com/hu/program.html

Most azért álljon itt egy eredeti Django-videó:

09-06-19

» Benny Goodman 100

Goodman 100

BG-poster

Benny Goodman - Medley (1937)
http://www.youtube.com/watch?v=Dh93540ymaY

Benny Goodman
(Chicago, 1909. május 30. – New York, 1986. június 13.);
amerikai klarinétművész, zenekarvezető.

Tíz éves korában a chicagói Kehelah Jacob Zsinagógában kezdett klasszikus klarinétjátékot tanulni.
1921-ben lépett fel először. 1925-ben került Ben Pollack együtteséhez, először Chicagóban,
aztán New Yorkban léptek fel. 1929-től önálló zenészként rádióknál és hangstúdiókban dolgozott,
többek között Gershwin-felvételeken.

1934-ben létrehozta első big bandjét. Fletcher Henderson komponált és hangszerelt a zenekarnak.
1935-ben négy lemezt készített Teddy Wilsonnal és Gene Krupával (Benny Goodman Trio).
Az 1935 nyarán lebonyolított turnéja nagy sikert aratott. Ezzel kezdődött meg a dzsessz-zene szving-korszaka.
1936-ban triója kvartetté bővült Lionel Hampton belépésével.

Elkészültek az együttes első filmjei is: The Big Broadcast of 1937, Hollywood Hotel.
1938-ban a Carnegie Hallban játszott, és Duke Ellington vendégművészeként is szerepelt.

Mint klasszikus muzsikus is hírnevet szerzett: előadta például Mozart Klarinétkvintettjét.
1938-ban a Budapesti Vonósnégyessel is együtt dolgozott. Ő rendelte meg Bartóktól a Kontrasztokat,
és 1939 januárjában bemutatta a Carnegie Hallban. Dolgozott Coplanddel, Hindemith-tel, Bernsteinnel,
Poulenc-kel, Sztravinszkijjal, és másokkal is.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Benny_Goodman

BennyGoodman

The King of Swing
100 éves lenne Benny Goodman

Joe Fritz írása

http://www.fidelio.hu/jazz_vilagzene/magazin/100_eves_lenne_benny_goodman_a_swing_kiralya.aspx

09-01-14

» 30 éve hunyt el Charles Mingus /1922-1979/

2009. jan. 14. 16:20 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | még nincsenek kommentek

Mingus CHARLES MINGUS

- 1922. április 22-én született az arizonai Nogalesben, Egyesült Államok, 1979. január 5-én hunyt el. Mingus sohasem ismerhette meg a valakihez tartozás érzésének fényűzését. A vegyes származására (brit, kínai, svéd és afro-amerikai nagyszülők) utaló reakciók a harag erős érzését és az üldöztetés érzetét váltották ki belőle. Ez az elidegenedés, saját mély érzékenységével és sorsának dramatizálására való hajlamával párosulva, a heroikus nyugtalanság és ragyogás művészi karrierje elegendő fűtőanyagot adtak kivételesen briliáns művészi életútjához. A korai zenei tapasztalatokhoz az európai klasszikus zene szigorúsága éppúgy hozzátartozott, mint a helyi Holiness Church kongregációjának spontán érzelmi áradásai, amelyben mostohaanyjával vett részt. Az utóbbi a bluesos vokáltechnikák, a bánatos kiáltozások, a prédikátor és a hallgatóság viszontreakciói, vad vibrátó és melizmatikus improvizáció, mindez ütőhangszerek és pozanok kíséretében, ezeket olvasztotta a big band korai gospel-előfutárába, amely mély befolyást gyakorolt Mingus zeneszerzői és eléadói stílusára. A másik fontos hatótényező a Duke Ellingtonzenekar volt, valamint Richard Strauss szimfonikus költeményei, Debussy, Ravel, Bach és Beethoven művei. Mingus időközben abbahagyta a pozan tanulást, majd a középiskolában a csellóról a nagybőgőre váltott.

Lloyd Reese-nél tanult zeneszerzést, és Red Callender ajánlására a New York Philhamonic bőgősétől, Herman Rheimschagentől vett leckéket. Virtuóz bőgőtechnikát fejlesztett ki, a nagybőgő fogólapját a zongora billentyűzetéhez hasonlóan kezdte használni. Első profi bőgősszerződéseit a New Orleans-i jazz két nagyjától, Kid Orytól és Barney Bigardtól kapta, majd 1943-től 1945-ig a Louis Armstrong Orchestrában dolgozott, 1947-ben Lionel Hamptonnal bőgőzött. Virtuozitásának első jelentős, országos elismerését 1950-ben kapta, amikor a Red Norvo Trio tagja volt. Ezenkívül generációjának olyan jelentős úttörőivel dolgozott együtt az ötvenes években, mint Charlie Parker, Miles Davis, Thelonious Monk, Bud Powell, Sonny Stitt, Stan Getz, Lee Konitz, Dizzy Gillespie, Quincy Jones és Teddy Charles. 1953-ban rövid időre csatlakozott Duke Ellington zenekarához, ám művészileg sokkal többet profitált azzal a példaképével készített albumból, amelyet Money Jungle címmel Max Roach társaságában 1962-ben rögzítettek. Mingus a fekete bőrű menedzsment és a művészek vezette lemezmárkák egyik úttörője volt, 1953-ban megalapította a Debut lemezmárkát, majd 1964-ben a rövid életű Charles Mingus labelt. Korai kompozíciói vegyes sikert arattak, főként azért, mert nehezen talált olyan együttest, amely képes volt komplex elképzeléseit megvalósítani. 1953-tól 1955-ig, saját workshop-együttesének megalakulásáig műveivel részt vett a jazz Composers's Workshop munkájában. Itt takarékoskodhatott a leírt kottákkal, mert szóbeli és zenei instrukcióit a zongorán és a bőgőn körvonalazhatta.

Mingus Mingus zeneszerzői egyedisége először ezen körülmények közepette kezdett kivirágzani, amiben olyan zenészek segítették, mint Dannie Richmond, Roland Kirk, Jaki Byard, Jimmy Knepper és Booker Ervin, akik a lehető legjobban kidolgozták Mingus elképzeléseit. Sok innovációja közül az egyik leglényegesebb, hogy nem a megszokott kórusstruktúrákat használta, a kvázi-“klasszikus" megkomponált anyag a free és csoportos improvizációk passzázsaival kontrasztáll, gyakran különböző tempóban és hangfajban, a komplex darabokban a finoman kialakított zenei motívumok egybehurkolódnak. Az interaktív improvizációk “társalgási" formáját fejlesztette ki, és új utakat nyitotta melodikus nagybőgőjátékban. Az olyan darabok, mint a The Black Saint And The Sinner Lady (1963) roppant vitalitást, a valamennyi jazzstílusban való elmélyedést mutatják a New Orleans-i jazztál és a gospeltől a bebopig és a free jazzig. Másik többrészes darabja, a “Meditations For A Pair Of Wire Cutters" az 1964-es Portrait albumból azok közül való, amelyeket részenként, különbözőcímeken alakított ki. Részleteket lehet hallani az 1963-as Mingus Plays Piano című albumon, a cím ekkor “Myself When I Am Real". Eric Dolphy tragikus halála után az újrakeresztelt darab ,Praying With Eric" címmel szólt, Dolphy sok Mingus-darabból hozott kicsodákat, ám a legtöbbet e darabért és e darabban tette.

A hatvanas évek közepén anyagi és pszichológiai problémái kezdték megviselni, amint azt Thomas Reichman 1968-as Mingus című filmjében láthatjuk, hallhatjuk. Ebben a periódusban intenzíven turnézott, egy olyan együttest mutatott be, amely valódi ensemble-játékot produkált. 1971-ben Guggenheim-ösztöndíjat kapott kompozíciós tevékenysége elősegítésére, és bámulatba ejtő önéletrajza, a Beneath The Underdog kiadására. A könyv egy összejövetellel indul, amelyet a pszichiáter vezet és a mű Mingus önismeretének, intelligenciájának, szenzivitásának és öndramatizáló tendenciájának feltárása. Turnéit gyógyíthatatlan betegsége folytán fokozatosan kialakuló paralízise ellenére folytatta, és új felvételeket is készített. “Revelations" című darabját 1978-ban a New York-i Filharmonikusok Gunther Schuller vezényletével mutatták be, aki azután 1989-ben az Epitaph-ot is új életre keltette. Még szintén 1978-ban Mingust Jimmy Carter fogadta a Fehér Házban, és egy all star koncertet tartottak a tiszteletére. 56 éves korában Mexikóban érte utol a halál, amelynek hírére sok zenész tisztelgett emléke előtt koncertekkel. A Mingus Dynasty együttes folytatja művei előadását.

Mingus Mingus korának törekvéseit oly módon öszszegezte, amely felülemelkedik minden faji és kulturális válaszfalon, miközben ezzel párhuzamosan rámutatott a faji és szociális igazságtalanságokra. A Meditations 1964-es bemutató előadásának közönségéhez bevezetésképpen így szól: “Ezt a darabot akkor komponáltam, amikor Eric Dolphy elmesélte nekem, hogy lenn Délen a koncentrációs táborokhoz hasonló helyek vannak, [...j, ahol el vannak választva egymástól [...] a zöldek meg a vörösek, vagy valahogy így, az egyetlen különbség az elektromos kerítésektől, hogy nincsenek gázkamrák és kemencék, amelyekben elégessenek bennünket - még nincsenek. Azért írtam a Meditations című darabomat, hogy szerezzünk egy-két drótvágót, mielőtt még valaki más puskákat szerezne." Élete és művészi teljesítménye kavargásában, fájdalmas elmúlásában Mingus egész élete saját művészi alkotása lett. Valóságos jelképe a 20. század derekának, melynek fő tendenciáit jobban és értékesebben fejezte ki minden más jazzzenésznél.

Albumok: Red Norvo Jazz Trio (1951), Spaulding Givensszel: Strings And Keys (1951), The Red Norvo - Charles Mingus - Tal Farlow? Trio (1951), Autobiography In Jazz (1953), másokkal együtt: Quintet Of The Year/Jazz At Massey Hall (1953), Charles Mingus And Thad Jones (1955), Jazz Composers Workshop No 2 (1955), Mingus A t T he Bohemia (1955), Pithecanthropus Erectus (1956), The Clown, másik címe: Reincarnation Of A Lovebird (1957), Gunther Schullerrel, George Russell-lel: Adventures In Sound (1957), Jazz Workshop Presents: Jimmy Knepper (1957), East Coasting (1957), Duke's Choice, újabban A Modern Jazz Symposium Of Music And Poetry címmel (1957), Langston Hughes-zal: Weary Blues (1958), Billie Holidayjel és másokkal: Easy To Remember (1958), Wonderland, Jazz Portraits címen is ismert (1959), Blues And Roots (1959), Mingus Ah-Un: (1959), Nostalgia In Times Square (1959), Mingus Dynasty (1959),

Pre-Bird, újabb címe: Mingus Revisited (1960), Mingus At Antibes (1960), Charles Mingus Presents Charles Mingus! (l9ó0), Mingus (1960), The Jazz Life (1960), Newport Rebels (1960), Tubby Hayesszel: All Night Long (felvétel: 1960), Oh Yeah! (felvétel: 1961), Tonight At Noon (1961), Hooray For Charles Mingus (felvétel: 1962), J-For-Jazz Presents Charles Mingus (felvétel: 1962), Duke Ellingtonnal, Max Roachcsal: Money Jungle (1962), Town Hall Concert (1962), The Black Saint And The Sinner Lady (1963), Mingus Mingus Mingus Mingus Mingus (1963), Tijuana Moods (1964, felvétel: 1957), Town Hal! Concert [Portrait] (1964), Live In Oslo (felvétel: 1964), Charles Mingus Sextet Live In Europe Vols 1, 2 & 3 (felvétel: 1964), The Great Concert Of Charles Mingus (felvétel: 1964), Mingus In Europe Vols 1 &2 (felvétel: 1964), Charles Mingus In Amsterdam (felvétel: 1964), Mingus In Stuttgart (felvétel: 1964, két lemez), Right Now! (1964), My Favourite Quintet (1965), Mingus At Monterey (1964), Music Written For Monterey (1965), But Not Heard (1965),

Statements (1970), Charles Mingus In Paris (felvétel: 1970), Pithy canthropus Erectus, más néven: Blue Bird, más néven: Reincarnation Of A Lovebird (felvétel: 1970), Charles Mingus In Berlin (1970), Charles Mingus And The New Herd (1971), Let My Children Hear Music (1971), Charles Mingus And Friends In Concert (1972), jazz jamboree (1972), Charles Mingus Meets Cat Anderson (1972), Mingus Mingus (1973), Mingus At Carnegie Hall (1974), Cumbia And Jazz Fusion (1977), Three Or Four Shades Of Blue (1977), Lionel Hampton Presents: The Music Of Charles Mingus, más néven: His Final Works (felvétel: 1977), Me Myself An Eye (1978), Something Like A Bird (1978), The Charles Mingus Memorial Album (1978), Joni Mitchell-lel: Joni Mitchell - Mingus (1978). Antológiák: The Mingus Connection (1957, felvétel: 1951-53), The Debut Recordings (felvétel: 195157), Autobiography In jazz (felvétel: 1952-53), Vital Savage Horizons (felvétel: 1952, 1961-62), The Atlantic Years (felvétel: 1956-1978), Better Git It In Your Soul (felvétel: 1959), The Complete Candid Recordings Of Charles Mingus (felvétel: 1960), Charles Mingus/Cecil Taylor: Rare Broadcast Performences (felvétel: 1962,1966), The Impulse Years (felvétel: 1963), Portrait (felvétel:1964,1966), ReEvaluation: The Impulse Years (1973, felvétel: 1963-64), The Art Of Charles Mingus (1974), Passions Of A Man (1979, felvétel: 1956-61, 1973, 1977), Nostalgia In Times Square (1979, felvétel: 1959),

Mingus Great Moments With Charles Mingus (1981, felvétel: 1963-64), Mingus, The Collection (1985, felvétel: ötvenes évek), Charles Mingus - New York Sketchbook (1986, felvétel: ötvenes évek), Charles Mingus - Shoes Of The Fisherman's Wife (1988, felvétel: 1959, 1971), Abstractions (1989, felvétel: 1954,1957), Charles Mingus -Mysterious Blues (1989, felvétel: 1960),

Charles Mingus 19551957 (1990), Charles Mingus (1991), Charles Mingus -The Complete Debut Recordings (1991, felvétel: 1950-es évek), Meditations On Integration (1992, felvétel: 1964).

További információ: Charles Mingus: Beneath the Underdog. Brian Priestley: Mingus: A Critical Biography.

Forrás:

http://www.passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=8180

Jazz-zenészek Lexikona

***

Hivatalos weboldal:

http://www.mingusmingusmingus.com/

***

A Médiatárban /Debreceni Egyetem/ meglévő felvételek:

Mingus DVD - Live at Montreux [DVD-felvétel] : 1975 /2004/

Tartalom: For Harry Carney ; Devil Blues ; Free Cell Block F,
'Tis Nazi U.S.A. ; Sue's Changes ; Goodbye Pork Pie Hat ;
Take The "A" Train

Előadó: Charles Mingus (bass) - Don Pullen (piano) - Dannie
Richmond (drums) - George Adams (tenor saxophone, flute,
vocals) - Jack Walrath (trumpet) ; Garry Mulligan (baritone
saxophone) ; Benny Bailey (trumpet)

Mingus CD - Mingus Ah Um [CD-felvétel] : 1959 /1999/

Tartalom: Better git it in your soul ; Goodbye pork pie hat ;
Boogie stop shuffle ; Self-portrait in three colors ; Open
letter to Duke ; Bird calls ; Fables of faubus ; Pussy cat
dues ; Jelly roll ; Pedal point blues ; GG Train ; Girl of
my dreams

Előadó: Charles Mingus ; John Handy ; Booker Ervin ; Shafi
Hadi ; Jimmy Knepper ; Horace Parlan ; Dannie Richmond ;
Willie Dennis

09-01-09

» BLUE NOTE 70!!!

2009. jan. 9. 14:35 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | még nincsenek kommentek

HAPPY BIRTHDAY BLUE NOTE RECORDS

January 06. 2009

It was 70 years ago today - January 6, 1939 - that a young German immigrant and passionate jazz fan named Alfred Lion held the very first recording session for what was to become Blue Note Records. Two weeks prior Lion had found his calling as he sat spellbound by two boogie-woogie pianists - Albert Ammons & Meade Lux Lewis - at the legendary Spirituals to Swing concert at Carnegie Hall, and the world's premiere and longest-running Jazz label was born.

To celebrate the label's history and mark this important milestone, NPR Talk of the Nation will host an hour of conversation and music this afternoon with the label's current president Bruce Lundvall—who relaunched Blue Note 25 years ago—as well as longtime producer Michael Cuscuna and pianist Bill Charlap.

http://www.bluenote.com/index.aspx

***

Turi Gábor első előadása nálunk:

http://jazzbaratdebr.freeblog.hu/archives/2008/03/03/A_Blue_Note_kiado_-_bemutatja_Turi_Gabor/

és a folytatás:

http://jazzbaratdebr.freeblog.hu/archives/2008/10/21/20081029_BLUE_NOTE_2_Turi_Gabor_eloadasa/

09-01-07

» Freddie Hubbard /1938-2008/

2009. jan. 7. 18:31 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | 4 komment

Elhunyt Freddie Hubbard amerikai jazztrombitás

Freddie Hubbard

http://kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=277555&ctag=articlelist&iid=1

---

2007 júniusában vetítettük szenzációs koncertfelvételeit

http://jazzbaratdebr.freeblog.hu/archives/2007/06/07/Junius_13_este_8_Galeria_Cafe__FREDDIE_HUBBARD_Live_projektoros_vetites/

Ajánlott link:

http://www.youtube.com/watch?v=kuGO8IY50b4&feature=related

Honlapja:

http://www.freddiehubbardmusic.com/

Legyen Neki könnyű a föld!

08-09-22

» Csányi Attila előadása és lemezbörze 2008. okt. 1.

A Jazzbarátok Köre
minden érdeklődőt szeretettel vár
Csányi Attila jazzkutató

„100 éves a hangrögzítés Magyarországon”

ritka hangfelvételekkel
illusztrált előadás
+ lemezbörze

2008. október 1-én
szerda este 20 órától
Bakelit Music Cafe
/Debrecen, Kossuth u. 21.
a színházzal szemben,
Tel.: 52/414-324/

Jazzbarátok Köre info:
jazzbarat@gmail.com

******************************************************

Héty Péter interjúja Csányi Attilával

http://www.deol.hu/main.php?c=14059

*******************************************************

Válogatás Csányi Attila cikkeiből

Jazz, 1983/1

EGY ESTE A DUNA BÁRBAN

http://www.jazzkutatas.eu/article.php?Id=100

Jazzkutatás CD-ROM 3, 1999. szeptember

MAGYAR JAZZTÖRTÉNETI MAGÁNFELVÉTELEK

KÜLÖNBÖZŐ HANGHORDOZÓKON

ÉS ÚJABB DISZKOGRÁFIAI ADATOK

http://jazz.network.hu/post/jazz_kutatas

Parlandó 2006/2. számában:

Magyar Jazztörténet Hungaroton CD-sorozaton

Hungarian Jazz History

http://www.parlando.hu/MagyarJazz.html

08-05-31

» Gyarmati Zoltán köszöntése - 2008. június 1.

2008. máj. 31. 10:28 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | Koncert | 2 komment

Ünnepi hangverseny

Gyarmati Zoltán

Csokonai-díjas szaxofonművész

70. születésnapja

alkalmából

Gyarmati Zoltán

Kölcsey Konferencia Központ - Bálterem,

2008. június 1. (vasárnap) 18:00

Fellépnek:

Debrecen Jazz Quintet

Gyarmati Zoltán - szaxofon
Erdei Kálmán - zongora
Fazekas Csaba - bőgő
Mátyás Ferenc - dob
Zakar Zoltán - harsona

Debreceni Dixieland Jazz Band

Gyarmati Zoltán - szaxofon

Erdei Kálmán - zongora
Gombos Géza - basszusgitár
Gyarmathi István - klarinét
Kónya Sándor - harsona
Kovács János - trombita
Tikász Sándor - bendzsó

Vendégek:

Deseő Csaba - hegedű
Fritz József - klarinét, fuvola

Az est házigazdája:

Maloschik Róbert,

a Magyar Rádió jazz-szerkesztője

Köszöntőt mond:

Halász János,

Debrecen város alpolgármestere,

országgyűlési képviselő

A belépés díjtalan!

Minden jazzbarátot várunk!!!

-------------------------------------------------------------------

Kép a koncertről:

Deseő Csaba köszönti Zoli bácsit

Gyarmati Zoltán és Deseő Csaba

07-11-07

» In memoriam Joe Zawinul

2007. nov. 7. 11:49 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | 3 komment

Zawinul

In memoriam

Joe Zawinul

/1932-2007/

„Szeptember 11-én elhunyt a fúziós jazz történetének

egyik legnagyobb alakja, Joe Zawinul billentyűs.

A bécsi születésű muzsikus Miles Davis

fontos zenésztársa volt, s Wayne Shorterrel ő alapította

a jazzrock-óriás Weather Report együttest."

2007. november 14-én, szerda este 20 órától

dr Endes Mihály

idézi meg az elhunyt muzsikus szellemét

a Jazzbarátok Körében

helyszín: Galéria Cafe

Támogatók

Egyetemi Könyvtár - DE TEK Művelődési Iroda

Campus Kht - FRISS Rádió

07-09-14

» Elhunyt Joe Zawinul

2007. szept. 14. 8:04 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | 2 komment

http://www.zawinulmusic.com/

http://www.fidelio.hu/hir.asp?id=12385

06-10-26

» '56

...jó hangulatban telt az '56-os forradalom emléke előtt tisztelgő okt 25-kei összejövetelünk,

ahol ismét nagyszerű lemezeket hallgattunk Zoller Attilától, Szabó Gábortól,

mint magyar emigránsoktól és 1956-ban készült felvételekkel idéztük meg a kort

Herbie Mann, Shorty Rogers, Horace Silver, John Coltrane, Chet Baker, Miles Davis,

Dave Brubeck, Art Pepper muzsikájával...

06-10-18

» Hirek

2006. okt. 18. 9:40 | írta: mikk | Megemlékezés és évforduló | 3 komment

Beindult a debreceni Jazzbarátok Köre!!!

Összejövetelek 2 hetente szerda este 20-22 a Galéria Café-ban

az új Kenézy Élettudományi Könyvtár épületének földszintjén.

Baráti beszélgetés, csere-bere, élménybeszámolók, zenehallgatás,

videózás, fotókiállítás,...ilyesmik.

*********

Első alkalommal, október 11-én

sok zenével és életrajzi adatokkal

megemlékeztünk a nemrég elhunyt

Pege Aladárról.

Pege Aladár

Tervezett további programjaink:

- Október 25-én este hozzatok 50-es évek közepe tájáról

felvételeket, hogy megidézzük forradalmunk korszakát s így emlékezzünk mi is a

magunk módján '56-ra.

- November 8-án örömmel jelentem, hogy elfogadta meghívásunkat

Wallner György,a BMC (Budapest Music Center) Records http://www.bmcrecords.hu/

oszlopos tagja (promóció, export, import), aki bemutatja a kiadót,

ízelítőt ad kiadványaikból és hoz magával cd-ket, amiket a

helyszínen kedvezménnyel akár meg is vásárolhatunk!!!

Kérdés:

- Mivel aznap 19 órától van az Egyetemi Jazzklub rendezésében a

Vukán-Szakcsi duo koncert

a Konzervatóriumban ezért lehet úgy, ha Ti is úgy gondoljátok, hogy

utána visszajövünk a

Galéria Café-ba és kb 9-től 10-ig lenne a BMC-s bemutató?

________________________________________________________________________

Tudsz filmet

küldeni levélben? Velünk meg tudod oldani!

Klikk ide!

http://Mailbox.hu

Jazzbarátok Köre Debrecen

11-06-16

In memoriam Szabados György

10-01-25

09-06-19

09-01-14

09-01-09

09-01-07

Elhunyt Freddie Hubbard amerikai jazztrombitás

08-09-22

08-05-31

07-11-07

07-09-14

06-10-26

06-10-18