10-06-23
-
» VII. Louis Armstrong JAZZ fesztivál Bánk 2010.június 25-26.
- 2010. jún. 23. 14:13 | írta: mikk | fesztivál | Armstrong | Bánk | Fesztivál | jazz | Louis | még nincsenek kommentek
09-06-24
-
» VI. Louis Armstrong Jazzfesztivál Bánk
- 2009. jún. 24. 14:08 | írta: mikk | Programajánló | Armstrong | Bánk | Jazzfesztivál | Louis | VI | még nincsenek kommentek
09-02-27
-
» Glant Tibor koncertbeszámolója
- 2009. febr. 27. 12:28 | írta: mikk | Koncertbeszámolók | jazz | koncertbeszámoló | Louis | St | USA | még nincsenek kommentek
A Preservation Hall Jazz Band
a Powell Symphony Hallban
Február 20-án, a karneváli szezon nyitányaként
különös eseményre került sor:
egy vad bulizenét játszó jazz csapat
szállta meg a St. Louis-i szimfónikusok szentélyét.
A mellékelt fotókon is láthatjátok,
http://www.flickr.com/photos/tglant10/sets/72157614322319943/
hogy a hely annyira menő,
hogy még a pincében lakó egerek is szmokingban járnak.
A jegyszedők átlagáletkora 467 év (lefele kerekítve).
A koncertre Varga Attila beszélt rá,
bár ő maga nem tudott eljönni, mert ügyelt.
A csapat nyolc tagból állt, öt fúvós
(szaxi, kalrinét, trombita, harsona, …és ld. a mellékelt fotót),
valamint a hagyományos trió: zongora, dob, bőgő.
Utóbbit Payton papa pengette.
A koncert első fele udvarias ismerkedéssel telt el,
szerintem a zenekar azt tesztelte,
hogy kiteszik-e a szűrüket azért a
szemtelenül populáris vásári zenéért, amit játszottak.
Klasszikus énekes jazz és blues standardok
(Bourbon Street, ilyesmik), persze.
Utána szünet, ekkor fotóztam,
és jól le is buktam: no vaku a jelszó.
A koncert második fele úgy indult, mint az első:
vidám éneklés, muzsikálgatás vagy tíz percig.
Majd átszakadhatott valami gát, mert a fiúk rákapcsoltak.
Ráunhattak az udvariasan,
szimfónikus koncertekhez méltó módon,
ülve tapsikoló nagyérdeműre, mert a trombitás fiú
egyszerre csak bejelentette, hogy akkor most megmutatnák,
milyen is a Mardi Gras New Orleansban.
Megmutatták.
A Let’s Go to the Mardi Gras-val kezdtek,
a t. fúvós szekció elindult a teremben körbe-körbe,
egymástól úgy 10-15 méterre lemaradva.
A közönség eddig bírta: ki a sorokból, vonatozás,
kollektív éneklés (inkább üvöltés, persze),
majd kb. 200 fős buli a színpadon.
Aki nem fért fel, annak dobáltak gyöngy-nyakláncokat,
mert itt nyilván ez a módi.
Kb. 15 perc után átváltottak a When the Saints Go Marching In-re,
de ez a mulatozókat nem zavarta.
A 20 perces ráadás keretében megtanították a nagyérdeműnek
a mély filozófiai gondolatokkal terhes
“I scream and you scream,
and we all scream for ice cream,
rock, oh, rock my baby rock”
szövegű nótát.
Ekkor a bulit még életemben nem láttam,
de a jegyszedők sem, akik összevont szemöldökkel nézték
a nagyérdemű “alpári” szórakozását.
Komolyan irigyeltem és csodáltam őket:
nem kis bravúr volt itt nem jól érezni magukat.
Koncert után rituális dedikálás:
a fotón balról jobbra
harsona, szaxofon, trombita és zongora urak.
Vettem két cd-t, májusban szabad a gazda.
GT
*****
Kapcsolódó linkek:
Powell Symphony Hall
http://www.slso.org/powell/index.htm
Preservation Hall Jazz Band
http://www.preservationhall.com/band/index-about.htm
http://www.myspace.com/preservationhall
http://www.youtube.com/watch?v=2oqnrwOakes&feature=relatedKöszönjük a hangulatos élménybeszámolót és várunk hasonlókat!
